Visszafelé ugyanazon a régi úton.
A furcsa éji dallam nem hallgat el.
Ez rendben van, de nem mentség.
Leestek a kék ég könnyei.
A még összeforratlan puzzle darabjai szerteszét szóródnak.
Leesnek és elnyelik a lábamat.
Ebben a percben is születik valami,
De még ebben a percben el is fog tűnni.
Mert lehetsz bizonytalan.
Mert lehetsz közvetett.
Mert nem kell válaszolnod.
Gyere el ide egy nap újra.
A kezemet a Nap elé teszem.
Át nézek rajta, még mindig ugyanolyan vörös.
Végül is mi,
Mi rohanunk mintha elvesznénk.
Van ami jön,van ami elmegy,
Igazság, hazugság és mindenféle
Dolog ami olyan mint azok a trükkös esős napok.
A szivárvány repked mintha senkinek semmi köze nem lenne hozzá.
Ebben a városban hamarosan szürke lesz.
Ebben a percben is születik valami,
De még ebben a percben el is fog tűnni.
Mert elrejtheted a könnyeidet.
Mert lehetsz bátor.
Mert nem kell erőltetned a mosolyt.
Gyere el ide egy nap újra.
"Ha fel tudod adni,
akkor add fel teljesen"
A kék szívek énekeltek,
Ha jól belegondolsz ez egyszerű dolog.
Feltétlenül, mindig, örökké,
A magasan áramló kék égbolt.
A kezemet a Nap elé teszem.
Keresztül nézek rajta, még mindig ugyanolyan vörös.
Végül is mi,
Mi rohanunk mintha elvesznénk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése