Lena Park - Inori ~ You raise me up

A könnyes szemem mélyén van
A te örökké tartó gyönyörűséged.
"Hova tart a világ?"
Eltűntek eme szavak a régmúlt napjaiból.

Még  a fagyos, viharos éjszakákon is,
Folytatom tovább az utam, bár már eltűntél a szemem elől.
Kérlek mondjátok el nekem, óceánt átszelő szelek,
Hogy az imáim átjutnak-e  majd az időn.

A homályos horizonton túl,
A mesebeli csillagok alszanak.
"A hajnal mindig eljő az éjszaka után."
A múltbéli bűneim nevetnek.

Megpróbállak megölelni remegve, bizonytalanul,
És felnézek az elérhetetlen üres égre.
Hallom a  sötétséget megvilágító harangot,
Ráébresztett, hogy az út hozzád még nagyon hosszú.


Még  a fagyos, viharos éjszakákon is,
Folytatom tovább az utam, bár már eltűntél a szemem elől.
Kérlek mondjátok el nekem, óceánt átszelő szelek,
Hogy az imáim átjutnak-e  majd az időn.


Még  a fagyos, viharos éjszakákon is,
Folytatom tovább az utam, bár már eltűntél a szemem elől.
Kérlek mondjátok el nekem, óceánt átszelő szelek,
Hogy az imáim átjutnak-e  majd az időn.



Az imáim majd átjutnak az időn.

Acid Black Cherry - Aitai

Az osztályteremben a kilátás az épületekre nyílt.

A padjaink sorokba voltak rendezve,
Az együtt töltött éveink alatt,
Tanultam egy kicsit angolul,
Kicsit kosarazni, és azt, hogy
Hogy szeressek beléd.

Még akkor is úgy bántál velem mint egy gyerekkel,g akkor 
Miután lediplomáztunk, nem igaz?
“Lehet, hogy messzire megyek”, mondtad
Félig nevetve, félig komolyan,
És megöleltél.

Egy téli éjszaka mikor az alacsonyan lévő felhők szétváltak,
Mintha egy álom lett volna,
Meghaltál.

Idén újra elmegyünk a tengerhez,
És együtt megnézünk egy csomó filmet,
Megígérted, nem igaz?
Megígérted nekem, nem igaz?
Látni akarlak…

Egyenesen a part mentén sétálok,
Hirtelen feladom és vissza fordulok.
Teljesen egyedül a tengerparton,
Nem tudván, hogy mérges vagyok, vagy sírni szeretnék,
Egyenesen megyek tovább.

Hirtelen szólít egy hang, felé fordulok.
Ha te voltál Ő,
Ha  te voltál az,
Fogd meg a vállam és próbálj erős maradni,
Szidj le és mond, hogy bolond vagyok,
Csókolj meg lágyan,
Mond, hogy ez az egész csak egy rossz tréfa és ölelj meg!
Látni akarlak...

Mond el, hogy ha messzire mész!
Kérlek, ne hagyj egyedül!
Tarts szorosan!
Élj, itt mellettem!


Idén újra elmegyünk a tengerhez,
És együtt megnézünk egy csomó filmet,
Megígérted, nem igaz?
Megígérted nekem, nem igaz?
Látni akarlak…

LM.C - Nani mo hajimaranakatta ichinichi ni owari ni

Felnézek az égre, annak a napnak a végén mikor semmi nem kezdődött el.

Nézd! Ezek a gondolatok többet mint ezer szó,

Már semmit nem kell mondanod, minden jó úgy ahogy van.

A piros színű égen, először egy icipici csillagot kerestem ami elfelejtett ragyogni,

S, imádkoztam a találkozásárt amire már oly rég vártam, mikor nem volt visszaút az örökkévalóságba.

Felhalmozódnak a véletlenszerű találkozások és kinyújtjuk a kezünket, hogy

Összegyűjtsük a közös örömöt és szomorúságot, nem számít milyen távoliak.

Tudtam,  ez szerelem, és zokogtam  a búcsúzásnál,

Ezekre az emlékekre visszatekintve egy pillanatra felragyogott a szívem.

Szóval, már semmit nem kell  mondanod.

Felnézek az égre, annak a napnak a végén mikor semmi nem kezdődött el.

Minden alkalommal mikor felébredek, újjá születek,

Apránként azzá válok aki mindig is szerettem volna lenni.

Tudom, hogy voltak dolgok amik nem  terv szerint alakultak, azonban

A Hold ragyog mikor a Nap szunnyad, az éjszakai ég a holnapot mává változtatja.

Tudom, hogy sokatmondó könnyeket rejt a ragyogó mosolyod.

A véletlen találkozásunk csodája a tenyerünkben nyugszik örökké.

Szóval minden rendben, ne rejtegesd tovább a könnyeidet.

A halálunk pillanatában hunyjuk le a szemünket, mosolyogjunk lágyan,

S kerüljünk közelebb a szemhéjunk alatt rejlő tájhoz.

Fussunk össze véletlenül újra, és kulcsoljuk össze a kezeinket,

Újra és újra, szorosan összebújva az öröm és a szomorúság zápora alatt.

Tudom, ez szerelem, zokogok mikor elbúcsúzunk, de a Nap mindig felkel újra.

Szóval, már semmit nem kell  mondanod.

Megyek és találkozok veled annak a napnak a végén mikor semmi nem kezdődött el.

Ezt a dalt maya írta Aiji szülinapjára. Nekem nem a kedvencem a Strong Pop, szerintem túl sok rajta a gépzene..De ez a dal, a peekaboo és a régi számok imádni valóak.

Acid Black Cherry - Fuyu no Maboroshi

A képen nevetsz rám,
Azzal a mosollyal amit annyira szerettem.
Ahogy a november hajnala rám tört,
Elindultál a Mennyország felé..
A hidegtől meggyengülve bedugtam a kezemet az ingembe.
Azért szerettem a telet mert téged boldoggá tett.

A hózápor nem áll el,
A hópelyhek nem tűnnek el a tenyeremből.
Mert a túl szeszélyes útjaink keresztezték egymást.
Reszkető hanggal és remegő kézzel,
Még mindig téged kereslek.

Gyorsan meg kell találjalak,
Mert egy gyáva bőgőmasina vagyok.
Nem talállak sehol,
De a tél illata már elért hozzám.
Bár  úgy panaszkodtam mint egy gyerek, hogy "olyan hideg van...",
Szerettem a telet mert beléd kapaszkodhattam...

Nem talállak,
Ettől a fájdalomtól nem tudok aludni.
"Látni akarlak..." Nem bírom elviselni a hiányodat,
Még a legvadabb álmaimban, csendesen sírva sem tudom hátrahagyni ezt az érzést.

Még mindig kereslek.
Ha van Isten,
Ha léteznek csodák,
Ha teljesülhet egy kívánságom,
Had lássalak még egyszer.
Még ha ez csak egy illúzió is, nem számít...

A hózápor nem áll el,
A hópelyhek nem tűnnek el a tenyeremből.
Hiába... nincs hangom.
Még ha ez csak egy álom, nem érdekel, újra látni akarlak.
Gyengéden fel akarom ajánlani neked a melegségem.

Nem talállak,
Ettől a fájdalomtól nem tudok aludni.
"Látni akarlak..." Nem bírom elviselni a hiányodat,
Még a legvadabb álmaimban, csendesen sírva sem tudom hátrahagyni ezt az érzést.

Apránként próbálok tovább lépni,
De nem felejtelek el.
Ha még vannak könnyeim, nem hullajtom el őket,
Mert a szívemben élsz.
Tükröződsz a fehér tájon,
Csak úgy mint a mosolyod azon a napon...

Plastic Tree - Hello

“Hello.”

Egy kicsivel hajnal előtt megint beszélgettem magammal.
Nézd, még mindig itt a remény a kezemben,
És ez nem csak csillagpor.

Elszunyókálni és felébredni.
“Viszlát; még látjuk egymást”
Meg próbáltam ezt a két kifejezést együtt használni.

Ha folytathattam volna az álmomat, akkor egy lágy dallá változott volna,
Melyet lágyan hallgathattam volna.
Mikor megdörzsöltem a fáradt szemeimet, hirtelen ma lett,
Valahogy, úgy érzem elfelejtettem (az álmot).
Szólítottam a nevedet; Szólítottam a nevedet.

Imádkoztam, hogy ez a szomorúság tűnjön el,
De az imám nem hallgattatott meg.

A Holdon akarok kórházban lenni,
Mert a holnap hamarosan elhalványul.


Ha folytathattam volna az álmomat, akkor egy lágy dallá változott volna,
Melyet lágyan hallgathattam volna.
Mikor megdörzsöltem a fáradt szemeimet, hirtelen ma lett,
Valahogy, úgy érzem elfelejtettem (az álmot).
Szólítottam a nevedet; Szólítottam a nevedet.


Ha folytathattam volna az álmomat, akkor egy lágy dallá változott volna,
Melyet lágyan hallgathattam volna.
Mikor megdörzsöltem a fáradt szemeimet, hirtelen ma lett,
Valahogy, úgy érzem elfelejtettem (az álmot).
Szólítottam a nevedet; Szólítottam a nevedet.