Acid Black Cherry - Yasashii Uso

Szerettelek...és a gyengéd hangodat is.
Szerettelek...és az enyhén hullámos hajadat is.
Szerettelek...és a gesztenyebarna színű szemedet is.
Szeretlek...még most is, még mindig szeretlek.

Ha lehunyom a szemem, te nevetsz
Mint azon a napon, szeretnélek közel húzni magamhoz.
De azoknak a gyönyörű és boldog napoknak vége,
Mikor vissza nézek te már nem vagy ott.

Az engem felemésztő sebek még mindig fájnak.
A gyengéd hangod még most is visszhangzik.
Sirass meg egy kicsit, kérlek!
“Isten veled” mondtam neked, kit mindennél jobban szerettem.

Szerettelek...téged ki könnyebben sírt mint mások,
Szerettelek...téged, ki duzzogott ha bevetettem a régi trükkjeimet,
Szerettelek...téged és a te lángoló féltékenységedet,
Szeretlek...még ezekkel együtt is szerettelek.

Nevetve azt mondtad "Gyűlöllek".
De mikor ölelkeztünk gyengéd voltál hozzám.
Még akkor is a megszokott gyengédségeddel
Csókoltál meg.

Ennek ellenére megszoktam, hogy 'szeretnek'.
Figyelembe véve, hogy a hazugságaid gyengédek voltak,
Még mindig túl önzőek.
Feladtalak és ott hagytalak teljesen egyedül.

Azon a napon, vissza tartottad a könnyeidet,
“Gyűlöllek...én tényleg gyűlöllek”, mondtad miközben remegve megöleltél.
Bár tudtam, hogy ez hazugság,
Úgy tettem mintha észre sem vettem volna.

Kimondtad, az utolsó hazugságot.
Elhullattad, az utolsó könnyeket.
Hajnal előtt azt mondtam, hogy vége van.
Az ablakon túl hideg eső esett.


Azon a napon, vissza tartottad a könnyeidet,
“Gyűlöllek...én tényleg gyűlöllek”, mondtad miközben remegve megöleltél.
Bár tudtam, hogy ez hazugság,
Úgy tettem mintha észre sem vettem volna.


Az engem felemésztő sebek még mindig fájnak.
A gyengéd hangod még most is visszhangzik.
Sirass meg egy kicsit, kérlek!
“Isten veled” mondtam neked, kit mindennél jobban szerettem.

Acid Black Cherry - Aitai

Az osztályteremben a kilátás az épületekre nyílt.

A padjaink sorokba voltak rendezve,
Az együtt töltött éveink alatt,
Tanultam egy kicsit angolul,
Kicsit kosarazni, és azt, hogy
Hogy szeressek beléd.

Még akkor is úgy bántál velem mint egy gyerekkel,g akkor 
Miután lediplomáztunk, nem igaz?
“Lehet, hogy messzire megyek”, mondtad
Félig nevetve, félig komolyan,
És megöleltél.

Egy téli éjszaka mikor az alacsonyan lévő felhők szétváltak,
Mintha egy álom lett volna,
Meghaltál.

Idén újra elmegyünk a tengerhez,
És együtt megnézünk egy csomó filmet,
Megígérted, nem igaz?
Megígérted nekem, nem igaz?
Látni akarlak…

Egyenesen a part mentén sétálok,
Hirtelen feladom és vissza fordulok.
Teljesen egyedül a tengerparton,
Nem tudván, hogy mérges vagyok, vagy sírni szeretnék,
Egyenesen megyek tovább.

Hirtelen szólít egy hang, felé fordulok.
Ha te voltál Ő,
Ha  te voltál az,
Fogd meg a vállam és próbálj erős maradni,
Szidj le és mond, hogy bolond vagyok,
Csókolj meg lágyan,
Mond, hogy ez az egész csak egy rossz tréfa és ölelj meg!
Látni akarlak...

Mond el, hogy ha messzire mész!
Kérlek, ne hagyj egyedül!
Tarts szorosan!
Élj, itt mellettem!


Idén újra elmegyünk a tengerhez,
És együtt megnézünk egy csomó filmet,
Megígérted, nem igaz?
Megígérted nekem, nem igaz?
Látni akarlak…

Acid Black Cherry - Fuyu no Maboroshi

A képen nevetsz rám,
Azzal a mosollyal amit annyira szerettem.
Ahogy a november hajnala rám tört,
Elindultál a Mennyország felé..
A hidegtől meggyengülve bedugtam a kezemet az ingembe.
Azért szerettem a telet mert téged boldoggá tett.

A hózápor nem áll el,
A hópelyhek nem tűnnek el a tenyeremből.
Mert a túl szeszélyes útjaink keresztezték egymást.
Reszkető hanggal és remegő kézzel,
Még mindig téged kereslek.

Gyorsan meg kell találjalak,
Mert egy gyáva bőgőmasina vagyok.
Nem talállak sehol,
De a tél illata már elért hozzám.
Bár  úgy panaszkodtam mint egy gyerek, hogy "olyan hideg van...",
Szerettem a telet mert beléd kapaszkodhattam...

Nem talállak,
Ettől a fájdalomtól nem tudok aludni.
"Látni akarlak..." Nem bírom elviselni a hiányodat,
Még a legvadabb álmaimban, csendesen sírva sem tudom hátrahagyni ezt az érzést.

Még mindig kereslek.
Ha van Isten,
Ha léteznek csodák,
Ha teljesülhet egy kívánságom,
Had lássalak még egyszer.
Még ha ez csak egy illúzió is, nem számít...

A hózápor nem áll el,
A hópelyhek nem tűnnek el a tenyeremből.
Hiába... nincs hangom.
Még ha ez csak egy álom, nem érdekel, újra látni akarlak.
Gyengéden fel akarom ajánlani neked a melegségem.

Nem talállak,
Ettől a fájdalomtól nem tudok aludni.
"Látni akarlak..." Nem bírom elviselni a hiányodat,
Még a legvadabb álmaimban, csendesen sírva sem tudom hátrahagyni ezt az érzést.

Apránként próbálok tovább lépni,
De nem felejtelek el.
Ha még vannak könnyeim, nem hullajtom el őket,
Mert a szívemben élsz.
Tükröződsz a fehér tájon,
Csak úgy mint a mosolyod azon a napon...