2011. augusztus 29., hétfő

Plastic Tree - Barrier

Mindig feketén-fehéren gondolkodok, szóval
Szeretem amit szeretek, utálom amit utálok.
Régi megrepedt harang visszhangzik,
Úgy érzem a dobhártyám meghasad.

Aspirin, mosolyra késztet.
Érzelem nélküli könnyek,
Osztálytárs, kaméleon.
Az akadály amit építettem.
Eljátszani az élőt? Eljátszani a holtat?
Szilárd blokk zselatinból.
Szilárd blokk zselatinból--.

A sors vonalait vágtam a tenyeremre.
A mélyvörösre színezett ujjaim jól néznek ki.
Mozaik rajta a valóság.
Az emlékkép miatt egy szem össze lesz zúzva.

Halcyon (nyugodt,csendes,békés), a víz szaga.
Vak zongora.
Egy kárpótló tett, eltorzítva.
Egy gyönyörű ária.
Ha az özönlő vér eltűnik,
A szív áttetsző lesz.
Tiszta szív--.

Tudok élni érzések nélkül.
Minden, amiben eddig hittem most összeomlik.

Aspirin, mosolyra késztet.
Érzelem nélküli könnyek,
Osztálytárs, kaméleon.
Az akadály amit építettem.
Eljátszani az élőt? Eljátszani a holtat?

Az átlátszó szív, hey, érintsd meg--

Tudok élni érzések nélkül.
Minden, amiben eddig hittem most összeomlik.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése