Ez az a bizonyos gyönyörű és tiszta nap mikor a kék madár is repül.
Képtelen ránk találni, az Isten nevet.
Felnézünk az ágak közt és az ég olyan mint a puzzle.
Melyek azok a szavak, amik örökre hozzám láncolnak?
A szél erősen fúj, és mi nevetünk,
Képtelen ránk találni, az Isten nevet.
Felnézünk az ágak közt és az ég olyan mint a puzzle.
Melyek azok a szavak, amik örökre hozzám láncolnak?
A szél erősen fúj, és mi nevetünk,
Mintha tudnánk repülni.
A rengeteg fény közepette, miért van az, hogy biztosan szétesünk?
A szenvedés körülfont kúszónövénye, én csak megyek tovább,
A rengeteg fény közepette, miért van az, hogy biztosan szétesünk?
A szenvedés körülfont kúszónövénye, én csak megyek tovább,
Csak megyek tovább, öntudatlanul.
A mi gyenge kis napfény darabkánkat, a kísértetiesen áttetsző nap,
Tükrözi és a sötétség egy pontjává válik.
A halvány zaj,
Elrejtem a fülem a szívem mélyébe.
Azóta már biztosan mindketten elfelejtettük egymást,
A mi gyenge kis napfény darabkánkat, a kísértetiesen áttetsző nap,
Tükrözi és a sötétség egy pontjává válik.
A halvány zaj,
Elrejtem a fülem a szívem mélyébe.
Azóta már biztosan mindketten elfelejtettük egymást,
De miért visszhangzik a hangod még mindig?
A szenvedés körülfont kúszónövénye, innen
Innen fogom elérni.
Az eső esett.
Ahogy felfelé bámultam, úgy éreztem, hogy mi zuhantunk már az ég felé...
A rengeteg fény közepette, miért van az, hogy biztosan szétesünk?
A szenvedés körülfont szőlője, én csak megyek tovább.
Csak megyek tovább.
És tudom, hogy te ezt sohasem fogod megérteni,
Hiába ragadom meg a kezed, te még mindig olyan messze vagy.
Az égnek ez a fonala, a szenvedés szőlője,
Eltemet minket, eltemet minket ebbe a túlcsorduló fényességbe.
Ez az a bizonyos gyönyörű és tiszta nap mikor a kék madár is repül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése