A csillagnak két része volt,
De egy néven szólították őket.
De egy néven szólították őket.
Természetesen ezt tőled hallottam.
Mintha az éj elutasítaná őket,
Mert túl fényesek.
Mert túl fényesek.
Színes fények díszítik Tokyo-t.
Felfedeztem az éjszakai eget
Hé, hogy kerültem ide?
Minden ok feléd vezet.
Hé, most, hogy különváltunk a csillagfényben,
Kéz a kézben még mindig összekapcsolódva.
A csillag amit elneveztünk utat mutat nekünk az elérhetetlen jövőhöz.
Kéz a kézben még mindig összekapcsolódva.
A csillag amit elneveztünk utat mutat nekünk az elérhetetlen jövőhöz.
Mindig egymás mellet, csak mi ketten, fehér Spica*
Az elválaszthatatlan szerelem darabjaira bomlott.
A válasz mindenkinek ugyan az.
Nézni a Holdat a dombtetőről,
Az Univerzum mentén,
És felkiáltani mint egy macska.
És felkiáltani mint egy macska.
Mennyi idő van még hajnalig?
És utána milyen messze mész el?
És utána milyen messze mész el?
Ne hazudj nekem,
Ne tűnj el.
A csillagok fénye még mindig össze tud kötni minket az elfelejtett érzésekkel.
Mindig egymás mellet, csak mi ketten, fehér Spica.
Hé, most, hogy különváltunk a csillagfényben,
Kéz a kézben még mindig összekapcsolódva.
A csillag amit átneveztünk utat mutat nekünk az elérhetetlen jövőhöz.
Kéz a kézben még mindig összekapcsolódva.
A csillag amit átneveztünk utat mutat nekünk az elérhetetlen jövőhöz.
Mindig egymás mellet, csak mi ketten, fehér Spica.
A csillagok fénye még mindig össze tud kötni minket az elfelejtett érzésekkel.
A csillag amit elneveztünk ragyogni fog a rejtett jövőre.
A csillagok fénye még mindig össze tud kötni minket az elfelejtett érzésekkel.
A csillag amit elneveztünk ragyogni fog a rejtett jövőre.
Mindig egymás mellet, csak mi ketten, fehér Spica.
Gyengéden, gyengéden, hallottam a hangot.
Szomorúan, szomorúan, a könnyek lehullnak.
Vágyakozás, vágyakozás a szívemben.
Nem találkozhatunk többé.
Látni akarlak, csak még egyszer...
Innen nézve, nagyon messze látom magunkat.
Láttam a múltat és a jövőt..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése